A Partiumi Borudvarban tartott fórum első felében az RMDSZ-es politikusok kiértékelték, hogy miként alakult román-magyar viszony 2021-ben. Az elöljárók közül elsőként Kereskényi Gábor vette magához a szót, aki elmondta, idénre már többé-kevésbé lecsengtek azok a politikai acsarkodások, melyek a 2020-as, választások jegyében zajló esztendőt jellemezték, „viszont még mindig vannak olyanok, akik folyamatosan arra törekszenek, hogy a magyar közösségeket inzultálják.” A városvezető szerint az ilyen kísérletek már senkit sem lepnek meg, viszont a politikai ellenfelek által megütött hangnem olykor egészen bicskanyitogató. „Nekünk a legnagyobb válaszunk erre a destruktív tevékenységre a munkánk, amit mi a városházán, kollégáink a megyei tanácsnál, illetve törvényhozóink is végeznek. Azt hiszem, hogy ezzel nem vallunk szégyent a közösség előtt – ezt bizonyítja az a megismételt bizalom is, amit önkormányzati és parlamenti szinten is megkaptunk” – fejtette ki Kereskényi.
A polgármester által elmondottakat a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pataki Csaba egészítette ki. Mint elmondta, a 2020-as választások eredményeként a megye vezető tisztségeit a szövetség politikusai töltik be, sokan pedig épp ezzel próbálják hergelni a többségi közvéleményt. Ez plusz kihívásként nehezedik a tulipános színekben tisztséget nyertek vállára, de mindent elkövetnek azért, hogy a nemzetiségi érzékenységeket szem előtt tartva végezzék a munkájukat. „De nem panaszkodunk, azért vagyunk, hogy álljuk a sarat, és azért vagyunk erősek, mert a közösség mögöttünk áll” – hangsúlyozta Pataki. Hasonló képet festett fel a bukaresti helyzetről Magyar Lóránd parlamenti képviselő is. Mint kifejtette, a fővárosban jelenleg minden a Nemzeti Liberális Párt elnökválasztásáról szól, ez pedig a napi munkát is megmérgezi. E helyzetben nagyon nehéz tárgyalni velük, többek között ezért sem indulhatott még el az a vidéki gazdaságokat megcélzó fejlesztési terv sem, melyet egyébként a magyar kormány finanszírozna.
Turos Lóránd szenátor a maga részéről a román pártok érdekpolitikájára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az esetek többségében csak akkor csendesednek el ezen csoportosulások berkeiben a nacionalista hangok, s csak akkor mutatnak hajlandóságot az kollaborációra, amikor az RMDSZ jelenti a hatalomra kerülés kulcsát. „Ez már nem újdonság számunkra. Nekünk az a feladatunk, hogy ennek ellenére is megpróbáljunk helytállni, hogy ennek ellenére ne futamodjunk meg, ne gondoljuk magunkat kevesebbnek, gyengébbnek, mint a többségi nemzet, és ennek ellenére is tudjunk leülni velük tárgyalni adott kérdésekben. Az előző mandátumban azért haragudtak ránk sokan, mert a PSD-t támogattuk s velük tudtunk egyezkedni, most meg azért haragszanak ránk sokan, mert a Rares Bogdan pártjával vagyunk koalícióban, de csak velük tudtunk többséget kialakítani. A helyzet az, hogy ahhoz, hogy mi bármit elérjünk, egy törvényt módosítsunk, új törvényeket szavaztassunk meg, a mi 6 százalékunk mellé szükség van még 45 százalékra. Ez a matematika. Nem tehetjük meg, hogy megsértődve begubózunk. Bennünket azért választottak meg, hogy a magyar közösség problémáit megoldjuk” – hangoztatta Turos.
A szenátor által lefestett, nem ritkán nemzetiségi alapú acsarkodást szító román politikusok nem kerülték el Nagy Szabolcs képviselő figyelmét sem. Nagy szerint az ilyen személyek támadásaival nem csak hogy számolni kell, hanem ezekre fel is kell készülni, az ellefelek offenzíváit pedig csak és kizárólag a helyi és megyei szinten megvalósuló eredményes, lebonthatatlan munkával lehet hatékonyan visszaverni.
Veszélyben vannak-e a nagy infrastrukturális beruházások a politikai csatározások közepette?
Maskulik Csaba városmenedzser szerint annak, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció részét képezi, egyik legfontosabb pozitív hozadéka, hogy a helyi fejlesztések továbbra is megkapják a szükséges anyagi támogatást, melynek köszönhetően többek között a Strand utcai híd beruházását is sikerül befejezni, ezzel valóra váltva a városvezetés egyik régóta dédelgetett álmát. Szatmárnémeti és a város közössége számára szintén kulcsfontosságú lesz részt venni a fejlesztési minisztérium által indított bölcsőde- és uszodaprogramban, melyek úgy tűnik, jó ütemben haladnak. Ami kifejezetten a közúti infrastruktúra fejlesztését illeti, a városmenedzser hangsúlyozta, a kormányzati szintről kapott forrásokat igyekeznek úgy elosztani, hogy minél több maradjon ilyen jellegű munkálatokra. „Csak az nem akarja elismerni a haladást, és csak az szíd minket, aki nem jár a városban vagy egyszerűen csak rosszindulatú. Az elmúlt öt évben Szatmáron olyan infrastrukturális változások valósultak meg, amelyek az elmúlt 40 évben nem történek meg. Nyilván nem tudunk mindenhova eljutni 2021-ben, de annyit elmondhatok, hogy van egy átfogó tervünk, és mindenhova el fogunk jutni, de érthető módon fel kellett állítanunk egy fontossági sorrendet, melyet szeretnénk betartani. Mi erre kaptunk megbízást önöktől, kérem tehát, hogy bízzanak bennünk” – zárta mondandóját Maskulik.
Kovács Máté, Szatmár megye menedzsere a témához kapcsolódva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a körgyűrű és a Strand utcai híd beruházásait többen is próbálják saját érdemükként elkönyvelni, a megvalósítás hosszadalmas folyamatában mégiscsak akkor következtek szemmel látható eredmények, amikor az RMDSZ-t képviselő helyi és megyei elöljárók kezdtek el kopogtatni a megfelelő ajtókon. „Én remélem, hogy a pánglikát nem ők fogják elvágni mégse” – osztotta a megyemenedzser véleményét Turos.
A politikai eszmefuttatás után, a találkozó második felében sor került a lakossági kérdésekre észrevételekre is. Szóba került többek között a városi strand ügye, a megyei közutak fejlesztése, a leromlott állapotban levő szatmári épületekre kiszabott 500 százalékos „rom-adó”, illetve a vasútállomás és a postahivatal felújítása is.
